Részlet a Fehér könyvből MKDSZ 2006. június 11. vasárnap 00:00 A kedvezőtlen demográfiai folyamatok egyik fő oka a hagyományos értelemben vett család mint intézmény válsága. Rendkívül alacsony a házasságkötések száma. A mai házasodási hajlandóság mellett a nőknek alig több, mint 45 százaléka kötne házasságot élete folyamán. Ennek ellenére továbbra is sok a válás: a házasságok mintegy 40 százaléka válással végződik. Gyorsan terjed a házasságon kívüli együttélés, bár a kutatások szerint a házasságban, az élettársi kapcsolatban élők, de az egyedülállók többsége is egyaránt a házasságot tartja a legmegfelelőbb életformának. Ma már a gyermekek több mint egyharmada házasságon kívül születik. Feltehető, hogy jelentős részüknek a szülei élettársi kapcsolatban élnek. Ez a párkapcsolati forma azonban kevésbé stabil, mint a házasság, és az ezt választó párok termékenysége is alacsonyabb, mint a házasoké. Az elmúlt 4-5 évben immár Magyarországon is megjelent a fiatal felnőttek körében az akaratlagos gyermektelenség (tehát a gyermekvállalás elutasítása). A párkapcsolati formák változásának következtében emelkedik a nem szokványos családban felnövekvő gyermekek száma, ami akadályozza azt, hogy a felnövekvő generációk a családi stabilitás mintáját vigyék magukkal a felnőtt életbe. Ezzel összességében nő a szegénység kockázatának fokozottan kitett felnőttek és gyermekek száma. Ma 100 nő élete során átlagosan 130 gyermeknek ad életet, ami egyharmaddal kevesebb, mint a reprodukciót biztosító termékenység. A társadalmi különbségek ezen a téren is megmutatkoznak. A legalacsonyabb iskolázottságú (8 osztályt sem végzett) nőknek még ma is átlagosan 2,3 gyermeke születik, ami több mint kétszerese a középfokú végzettségűek 1,1-es termékenységének. A 8 osztályt végzettek, a szakmunkások és a felsőfokú végzettségűek termékenysége 1,3-1,4 körüli. Az 1990-es évek születésszám- csökkenésében a középfokú végzettségű nők játszották a legnagyobb szerepet, mivel ők teszik ki a szülőképes korban levő nők nagyobb hányadát, ugyanakkor az ő termékenységük csökkent a legnagyobb mértékben. Ma a gyermekvállalás az egyik legfontosabb szegénységi kockázat. Emellett még a szegénységbe nem sodródó családoknak is komoly intézményi, fizikai és nem utolsósorban munkaerő-piaci nehézséggel kell megküzdeniük ma, ha gyermekeket nevelnek. Ezek a körülmények is magyarázzák, hogy az értékválsággal, az individualizációval is szembesülő társadalomban a fiatalok kevés gyermeket vállalnak, vagy egyáltalán nem vállalnak gyermeket. Ugyanakkor a kutatások rendre azt igazolják, hogy a magyar társadalom alapvetően család- és gyermekbarát. Az emberek még mindig átlagosan közel 2 gyermeket, vagyis a jelenlegi gyermekszámnál lényegesen többet tartanak ideálisnak, és nagyon nagy hányaduk utólag (termékeny életszakaszuk befejezése után) is úgy gondolja, hogy jobb lett volna, ha több gyermeke születik. A családpolitikának tehát arra kell összpontosítania, hogy elhárítsa a családtervek megvalósításának útjában álló, a döntési szabadságot korlátozó akadályokat. A családok megerősítése azért is fontos, mert a család a generációk közötti szolidaritás kerete, miközben - mint láthatjuk - az állam mind nehezebben és bizonytalanabbul teljesíti a generációk közötti segítségnyújtási feladatait. A családalapítást, gyermekvállalást azonban bizonytalanná teszi a családpolitika kiszámíthatatlansága. A családi támogatások évtizedeken át megtapasztalt, megszokott, stabil rendszere 1995-1996-ban összeomlott (Bokros- csomag), és a támogatások azóta kormányciklusoktól függően változnak. A 2002 után remélt stabilitást 2005-ben ismét felborította a családtámogatási rendszer átalakítása. Elismerve, hogy a gyermekvállalás a családi és egyéni örömök mellett befektetés kollektív jövőnkbe, úgy is fogalmazhatunk, hogy a gyermeknevelés a családi büdzsét terhelő negyedik legsúlyosabb adónem. A családpolitika sokat tehet azért, hogy a családok gyermekvállalásban, gyermeknevelésben megnyilvánuló teljesítményét elismerje. Részlet a Fehér könyvből FEHÉR KÖNYV Írta: Dr. Bod Péter Ákos Dr. Mellár Tamás Dr. Vukovich Gabriella Budapest, 2006. június TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Elsô rész - Hazánk próbatételek elôtt áll Második rész - Gazdaságunk társadalmi keretei Harmadik rész - A magyar gazdaság teljesítményérôl Negyedik rész - Eredmények, deficitek, kilátások Ötödik rész - Magyarország és a magyar gazdaság megítélése Hatodik rész - Helyzetünk és kilátásaink értékelése ú Felhasznált források Letöltheto: http://fidesz.hu/download/FeherKonyv.pdf 1 MB Pdf file, Acrobat Reader szükséges'