| Kukába kidobott pénz
   Itt az idő szembesülni azzal, hogy minden, amit megveszünk, és aztán kidobjuk a kukába, az valójában felesleges kiadás. Ráadásul egyszer kifizetjük a tárgy árát vásárláskor, egyszer pedig a szemétdíjat utána, hogy elvigyék. A hulladék mennyiségének csökkentése tehát nemcsak környezetvédelmi, hanem anyagi szempontból is jól felfogott érdekünk.  
 Mi a hulladék és mi a szemét? 
 A természetben minden anyag körforgásban van, azaz folyamatos átalakuláson megy keresztül, de sohasem kerül ki a zárt, maradékok nélküli rendszerből. A hulladék legfőbb tulajdonsága, hogy újrahasznosul. A szemét ezzel szemben az a felesleg, ami az emberi tevékenységből – az egyre növekvő fogyasztás és termelés miatt – kikerül ebből a ciklikus rendszerből. A mai köztudatban a két fogalmat egymás szinonimájaként kezelik, ezért mi sem fogjuk szigorúan elválasztani. Törekedjünk arra, hogy mindennapjainkban minél kevesebb anyagot ejtsünk ki a körfolyamatból! 
  Mennyi szemetet termelünk? 
 Magyarországon becslések szerint évente 420 kg települési szilárd hulladék jut egy főre. Ennyi szemétnek nincs helye.  Mi van a kukánkban? Hulladékalkotó	Budapest és  a nagyobb városok (%) papír	18-20 műanyag	12-15 textil	5-6 üveg	4-5 fém	3-4 szerves (lebomló)	30-32 szervetlen	20-25 összesen	100 Forrás: Nagy Imre: Város ökológia, 2008.  
 Mi történik a szeméttel? 
 Hazánkban a szilárd hulladék 80%-át lerakókban helyezik el, kb. 6 százalékát pedig elégetik. Ezt a két módszert nevezik ártalmatlanításnak. Az állandóan növekvő fogyasztás és termelés miatt sem lesz soha elég a lerakók, égetők mennyisége. Az összes hulladék körülbelül 14 százalékát gyűjtjük ma szelektíven, ami jól érzékelteti, hogy ez csak jéghegy csúcsa. 
  Minek kellene történnie a szeméttel? 
 Az Európai Unió keretirányelve, és ennek megfelelően a hazai szabályozás is tartalmazza a követendő hulladékkezelési hierarchiát, ami egyúttal mutatja, hogy az egyes eljárások milyen mértékben terhelik a környezetet. E szerint a legjobb, amit tehetünk, hogy a környezettudatos fogyasztással és termeléssel megelőzzük a hulladék keletkezését. Az újrahasználat és az újrahasznosítás fogalmát gyakran összekeverik: az első azt jelenti, hogy egy tárgyat eredeti formájában ismét használatba állítjuk (pl. használt ruhák), az újrahasznosítás és -feldolgozás pedig arra az ipari folyamatra utal, amely során a hulladékot anyaga szerint szétválogatják és újabb (másodlagos) nyersanyagot hoznak létre belőle, amiből aztán a feldolgozóipar készít termékeket. A legsúlyosabb környezetszennyezést a két ártalmatlanítási eljárás okozza, ezért a jogi szabályozásban is mindent elkövetnek azért, hogy ez legyen a legutolsó megoldás a szemét eltüntetésére.     
 Csökkentsük a hulladék mennyiségét! 
 Rövid idő alatt nehéz megváltoztatni a szokásainkat. Haladjunk apránként, tűzzünk ki kisebb célokat, amelyek teljesítésére legyünk büszkék! Ehhez ad mostantól minden héten újabb tippeket a Hulladék Munkaszövetség (http://www.humusz.hu), a HuMuSz. Számos olyan ötletünk lesz, ami konkrét haszonnal jár, és nem igényel lemondást, csak odafigyelést!  
 Tavasztól őszig ingyenesen látogatható előadások segítik az érdeklődőket a hulladékos témákban való eligazodásban. Program http://humusz.hu/index.php?id=humusz&nid=221 |